péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Tényleges elköteleződést várnak a mozgássérült emberek

MozgSer-170921

A magyar államnak ténylegesen el kell köteleződnie a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény mellett és fel kell gyorsítania a végrehajtását, mert tíz évvel a ratifikálása után az önrendelkező élet a legtöbb mozgássérült ember számára még mindig elérhetetlen álom – fogalmazta meg a MEOSZ Önrendelkező Élet Munkacsoportja a szövetség csütörtöki tanulmánybemutatóján.

A MEOSZ célja volt megvizsgálni, hol tartunk az önrendelkező élet feltételeinek megteremtésében tíz évvel az Egyezmény elfogadása után. Az Önrendelkező életet élni – Kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című tanulmány a MEOSZ érintettekből álló munkacsoportja tagjainak személyes, mindennapi tapasztalatain alapul, célja, hogy javaslatokkal segítse a döntéshozók, a szakma munkáját.

Az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék: hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz pedig milyen közösségi szolgáltatást, támogatást szeretnének igénybe venni. Ezzel szorosan összefügg az épített környezet, a közlekedés akadálymentessége, a közszolgáltatásokhoz – egészségügy, oktatás, speciális támogató szolgáltatások – való hozzáférés, a foglalkoztatás és a támogató technológiák kérdésköre. Hazánk az Egyezmény aláírásával vállalta, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az önrendelkező élet feltételeinek biztosítása érdekében, mindezt az egyezményt meghatározó emberi jogi szemléletben.

Bár az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés, az érintettek személyes tapasztalatai azt mutatják, a lemaradásunk még mindig számottevő, a legtöbb mozgáskorlátozott ember számára mindennapos tapasztalat, hogy önrendelkezési jogával nem tud élni. A MEOSZ ezért – egyebek mellett – azt kéri a kormánytól, hogy fordítson kiemelt figyelmet a fizikai akadálymentesítésre, teremtse meg a közösségi alapú rehabilitáció feltételeit és biztosítsa a megfelelő lakhatási formákat. „Személyes költségvetési rendszer“ bevezetésével tegye lehetővé, hogy a fogyatékos emberek dönthessenek arról, az állam rájuk szánt támogatását milyen szolgáltatásokra fordítják, a támogató technológiákat illetően alakítsa ki az egyén valós szükségletein alapuló támogatási rendszert.

Az Egyezmény végrehajtása csak akkor lehet sikeres, ha a folyamatokba érdemben bevonják a mozgássérült embereket, a szövetség ezúton is felajánlja tudását, partnerségét – mondta Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartott bemutatón részt vett és felszólalt dr. Borza Beáta, a hivatal Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának vezetője és Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is.

 

Forrás: meosz.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.