kedd, október 17, 2017
Civil Hírügynökség

Nem mondanak le a menekültek balatoni nyaraltatásáról

Balaton-170807

A segítő szervezet szerint ezek az emberek nem fognak feltűnést kelteni a tóparton, de nem biztos, hogy bármelyiküknek is lesz kedve odamenni az ellenük gerjesztett kampány után.

Csak oltalmazotti, menekült- vagy befogadotti státuszt kapott menedékkérőket üdültetne egy Balaton-parti településen a Migration Aid – közölte a hvg.hu-val a szervezet operatív koordinátora, Siewert András. Vagyis olyan embereket, akiknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal már engedélyezte, hogy Magyarországon maradjanak. Egyszerre 2-3 család, vagyis 8-10 fő nyaralhatna, a velük lévő önkénteseknek is kell a hely. A cél, hogy segítsenek nekik feldolgozni a traumát, amelyen keresztül mentek.

“Potenciálisan pár tucat szír, iraki vagy afgán család jöhet szóba, augusztus 20-a környékén kezdődhetne a nyaralás”- mondta Siewert. Velük amúgy is kapcsolatban vannak. Idén az első félévben valamivel több mint 300 ember kapott menekültstátuszt, de 80 százalékuk már továbbállt Magyarországról. “Ottalvós” parti még nem volt, azonban az már előfordult, hogy egy-egy napra elvittek egy csoport menekültet várost nézni vagy kirándulni, még soha sem volt gond.

A menekültek 2-3 hétig is maradhatnának a tóparti településen, de még mindig nem látta elérkezettnek az időt, hogy elárulja, melyik az. A sajtóban korábban felmerült Keszthely, Zalavár és Zalaszabar is, Siewert egyiket sem erősítette meg. Azt mondja, a ház osztrák tulajdonosa nem szeretné, ha kiderülne, az ő ingatlanáról van szó. Épp azért fogadták el a felajánlást, mert a településen kívül eső területről van szó, ahol a szomszédok is külföldiek, így nem gondolták, hogy baj lehet.

A nyaraló még nincs kész: múlt hétvégére hirdették meg a rendbetételét, de ez csúszik. “Nem a hiszti miatt, hanem ilyen nagy melegben nem lett volna értelme kinti kerti munkát végezni” – mondta Siewert. A hangulat miatt amúgy is kivárnak, az elmúlt napok cirkuszai alatt ráadásul új felajánlást kaptak, épp Keszthelyre, amelynek a vezetője szintén tiltakozott a menekültek nyaraltatása ellen.

“Nem tudom, hogy lesz-e olyan család, amely ezek után eljön velünk. Nyilván tájékoztatni kell őket, mi történt az elmúlt napokban.” Siewert szerint ezek a családok nem feltűnőek, a nők még hidzsabot sem viselnek. Aligha tudják majd azonosítani a Balatonnál, hogy éppen ők azok, akik miatt kitört a botrány. Ráadásul nem egyedül lesznek a tónál, az önkéntesek szervezik nekik a programot és főznek rájuk.

Menekültek üdültetése = migránstábor = Soros György

Az üdültetésről szóló hírt a Magyar Idők kapta fel csütörtökön a Migration Aid honlapján korábban megjelent felhívása alapján, mire Manninger Jenő fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-bejegyzésben azt közölte, az akció a környékbeliek között riadalmat keltett, hozzá is sokan fordultak. A Zalai Hírlapnak kifejtette: “ez nem jelent letelepedést, de olyan szempontból veszélyes ez a szervezet, hogy mondhatjuk, hogy a tevékenysége része a Soros-tervnek. Ilyen szempontból egyáltalán nem örülünk neki.”

Manninger szerint a hatóságok vizsgálják annak a jogi lehetőségét, hogy “lehetőleg elkerülhetők legyenek az ilyenfajta táboroztatások.” Kérdés, mi alapján, azt ugyanis maga a fideszes politikus is elismeri, olyan emberek üdülnének, akik menekültként az egész unió területén tartózkodhatnak. (Az engedélyt a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól kapták – a szerk.)

Manninger később törölte a Facebook-posztját, ezt egy újabb posztban azzal magyarázta, egy idő után kezelhetlenné vált a beírások sokasága, “a kommentek zöme szervezett akció jelét mutatta. A posztomat bíráló hozzászólások stílusa sok esetben ugyan a kommentelőt minősíti, de fölösleges indulatokat gerjeszt.” A fideszes politikus megismételte, azért félnek a helyiek, mert rokonaik Ausztriában dolgoznak, és beszámoltak nekik az ottani közbiztonságról, csak az ő aggódásukat fejezte ki.

“Lincselő hangulatot egyébként nem tapasztaltam az emberek között, csak határozott vélemény nyilvánítást” – írta Manninger, aki eredeti posztja törlésével a Facebookon lezártnak tekinti a vitát. Manninger második posztját vélhetően nem fogja törölni, ugyanis az alatt őt támogató bejegyzések vannak.

A különböző lapokban megszólaltak a hírbe hozott települések polgármesterei és néhány lakója is, mondván, nem szeretnék, ha “a migránsok náluk nyaralnának,” a hírbe hozott zalaváriak el is kezdték keresni, mely házak jöhetnek szóba. Keszthely polgármestere, Ruzsics Ferenc szintén a Zalai Hírlapnak azt mondta, minden törvényes eszközzel megpróbálná megakadályozni a nyaraltatást városában. “Polgármestertársaimmal abban megegyeztünk, hogy amennyiben ezek a dolgok körülöttünk fognak történni és a törvényes eszközökkel nem tudjuk megakadályozni, mindenképpen valamilyen tüntetést, megmozdulást fogunk szervezni és hangot kívánunk adni annak, hogy mi ezzel abszolút nem értünk egyet. Nem csak azzal, hogy itt Keszthelyen és környékén legyen: sehol ne legyen Magyarországon.”

Az érintett polgármesterek közül csak Zalavár vezetőjét, Horváth Ildikót értük el, aki nem akart nyilatkozni, annyit elmondott, “a településen már lenyugodtak a kedélyek, ő pedig nem akarja tovább borzolni azokat.” Arra, hogy milyen törvényes eszközzel tudnának fellépni a mozgásukban nem korlátozható menekültek ellen, nem tudott válaszolni, azt ugyanis szerinte a jegyzőnek kell kitalálnia. Egyébiránt Keszthely polgármesteréhez irányított.

Most voltak ott, mindenki túlélte

Az Abcúg épp a vita kellős közepén, hétfőn közölt egy riportot arról, hogy egy másik civil szervezet, a Menedék Egyesület 44 valamilyen menekültstátusszal rendelkező menekültnek szervezett egy egynapos kirándulást Tihanyba július végén. Az apátságnál a magyar állam történetét hallgatták meg, egy perzsa lány meg is jegyezte, a perzsa államiság nem ezer, hanem több mint ötezer éves. Utána következett a strandolás, amit kicsit nehézkes volt megoldani. A Menedék Egyesület munkatársa, Faragó Renáta azt mondta, “az, hogy fürdőruhában vannak sokan, az az ő kultúrájukban nem egy elfogadott dolog, az afganisztáni, iráni és szomáliai származású araboknál és perzsáknál ugyanis szigorúan meg van határozva, hogy a férfiak és a nők csak külön fürödhetnek és megfelelően el kell takarni a testüket.” Az idősebb férfiak épp ezért be sem mentek a vízbe, mert nem akartak fürdőruhás nők között fürdeni, több nő viszont bement a vízbe.

Egyikük azt mondta, Budapesten is jár úszni – persze burkiniben -, olykor kap beszólásokat, de ezekkel nem törődik. Volt, akivel előfordult korábban, hogy a kendőben fürdőzés miatt leterroristázták. Tihanyban nem szólt be senki, csak egy nő hüledezett, mikor meglátta a csoportot.

A szomáliai Ismail azt mondta, utoljára akkor volt természetes víznél, mikor a társaival csónakon átkeltek az Égei-tengeren, hogy Görögországba jussanak. A Balatonban “az jó, hogy itt nem kell félni.”

Faragó Renáta azt mondta, újabban sokszor előre szólnak, ha visznek egy csoportot valahova, mert előfordult már, hogy rájuk hívták a rendőrséget Budapesten, valakiben félelmet keltett, hogy “kendős nők ültek egy pokrócon és kártyáztak”.

A Migration Aid nem hátrál meg

A Migration Aid szemére épp azt vetik, hogy titkolózik. Siewert András azt mondja, mindenképp a jogszabályoknak megfelelően járnak el, tehát az idegenforgalmi adó fizetésekor megadják majd a nyaralók adatait. Ezeket viszont csak a nyaralás végén kötelesek közölni az önkormányzatokkal, az adót is utólag kell fizetni. “Nem tudom, hogy mi alapján tudják ellenőrizni, hogy egy arab hangzású név kit takar.”

Siewert szerint “ha lesz boszorkányüldözés, az lesz az igazi botrány”, de ha már így alakult, beleállnak a helyzetbe, tervezik például a helyi polgármesterek megkeresését is, hogy adjanak egy állásfoglalást arról, alkotmányos keretek között hogyan lehet biztosítani ezeknek az embereknek a jogait, amit minden Magyarországon törvényesen tartózkodó embernek biztosítanak: “Nem is gond, ha beszél a társadalom arról, hogy egy oltalom alatt álló menekültnek vannak-e alkotmányos jogai, dönthet-e egy politikus úgy, hogy ezeket megvonja tőlük.”

 

Magyarország Alaptörvénye, XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

 

Szerző: Windisch Judit

 

Forrás: hvg.hu

Friss műsorok

Comments are closed.