hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

15 ezer hajléktalan ember élhet hazánkban

hajlektalanaluljaro-160105

Jelenleg körülbelül 15 ezer hajléktalan ember lehet Magyarországon, közülük mintegy 4 ezren töltik az éjszakát az utcán – nyilatkozta Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hajléktalanok körében évente felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja.

A hajléktalanok közül 10-11 ezer szállón keres helyet magának. Országosan, egy időben az utcai szolgáltatók nyilvántartásai szerint körülbelül 4 ezer ember tartózkodik éjszaka az utcán, a fővárosban – ahol körülbelül 6500 hajléktalan van – ez a létszám jelenleg 1200-1300 ember – mondta el Győri Péter.

Közlése szerint országosan a szállók 85-100 százalékos kihasználtsággal működnek, Budapesten még több száz férőhely áll rendelkezésre, de ezeken túl vidéken és a fővárosban is tudnak nyitni időszakos férőhelyeket.

Győri Péter elmondta, hogy a fővárosban lévő hajléktalan emberek döntő többsége ilyenkor, azaz a mostanihoz hasonló hideg időben, már szálláson van. Akik ezek után is kinn maradnak, azoknak egy része nagyon rossz, “tulajdonképpen döntésképtelen állapotban” van. Ezek az emberek nem tudják saját helyzetüket megítélni, nekik mentőre lenne szükségük. Budapesten néhány száz ilyen ember lehet – jegyezte meg.

Mellettük vannak azok az emberek, akik “lemerülnek ebbe a világba”, kihasználnak hajléktalanokat, belőlük élnek. Nekik nem érdekük szállóra menni. A számuk a fővárosban száz körül lehet. A harmadik ilyen csoport, a kunyhóban lakó emberek – mondta Győri Péter, hozzátéve, hogy ők nincsenek olyan nagy veszélyben, őket is rendszeresen látogatják az utcai szolgálatok. Rámutatott arra is, hogy a kihűléses halálesetek kétharmada lakásban történik. Ez elsősorban vidéken, a kistelepüléseken élő idős, beteg embereket veszélyezteti.

Győri Péter kitért arra is, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban van, ezért itt fordulnak elő nagy többségében a közterületi kihűléses halálesetek. Hangsúlyozta, hogy a hideg idő beköszöntével “nagy lakossági odafigyelésre van szükség”, a hajléktalan diszpécser telefonszámokon lehet segítséget kérni rászoruló emberek számára.

 

Forrás: penzcentrum.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.